K17 |
Jean Liedloff - Az elveszett boldogság nyomában -A kontinuum-elv
Kétezeregy kiadó, 2010
Magyar nyelvű
Leírás:
Jean Liedloff az indiánok boldogabb életének kulcsát a csecsemőkkel és a
gyermekekkel való bánásmódban találja meg. A kontinuum (folytonosság)
elve az evolúció alatt kialakult emberi szükségleteket jelenti. Az
indiánok a gyerekek eredeti szükségleteit követik, azokat az igényeket,
amelyeket a csecsemő magával hozott. A gyermeket mindenhova magukkal
viszik, ott van, ahol az élet zajlik, és folyamatosan karban, illetve
hordozókendőben tartják. Az újszülöttet nem hagyják egyedül akár alszik,
akár ébren van, és legfőképp akkor nem, ha sír. A folyamatosan karban
tartott csecsemő azt érzi, hogy minden rendben van, hagy alapvetően jó
és szívesen látott vendég a családban. A csecsemő, majd később a
kisgyermek is az édesanyával - vagy édesapával, nagymamával, testvérrel -
van nappal, éjjel pedig az anya mellett alszik. A rácsos ágy, a külön
szoba, a járóka, a babakocsi nem létezik. A civilizált ember inkább az
eszére, mint az ösztöneire hallgat. Pedig a kisbabákkal való törődésben
nincs helye az intellektusnak - állítja Liedloff. Ahogy az anyaméhben
minden az elvártaknak megfelelően történt, a csecsemő a továbbiakban is
számít rá, mondhatni biztos benne, hogy a történések megfelelnek
elvárásainak. Ez azonban a modern világban szinte soha nem következik
be. Mi történik akkor, ha ezek a magunkkal hozott elvárások nem
teljesülnek, ha az ember ösztönös igényei nem elégülnek ki? Vajon
hiányzik-e ez későbbi életünkben, tovább tudunk-e lépni, képesek
leszünk-e egyáltalán egy boldog, kiegyensúlyozott életre? A könyv
pszichológus szerzője megfigyelései alapján írja le a kontinuum-elvet,
amelyben a boldogság nem egy elérendű cél, hanem egy természetes
állapot. (bookline)
Adományozó: Hojtsy Lívia
Akik már olvasták:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése